a blogírás szezonja megkezdődik

Négy nap múlva véget ért az utolsó szemeszterem. Kilenc hét múlva véget ér az egyetemista pályafutásom. Jobb esetben. Rosszabb esetben három hónappal késéobb. Így vagy úgy elkerülhetetlen és azt hiszem a homokbadugott orr helyett jobb lesz felemelni az arcom és szembenézni a kikerülhetetlennel és megbékélni azzal, hogy bizony a jó dolgok is néha véget érnek és lakot változtatnak. Az igazi kihívás nem az előbbi elengedése, az magától is odébbáll, sokkal inkább ez utóbbi felfedezése. Próbálok nem szomorkodva gondoln iaz elmúló jóra, hanem valami izgalmat kicsikarni magamból az elkövetkező izgalmas újjal kapcsolatban. Piszok dolog a bizonytalanság, de a bizalom annál édesebb. Isten tenyerére huppanni és bizni abban, hogyha meghintáztat is az Atyai kéz, az csak azért van, hogy lendületet nyerjünk és nem azért, hogy szédülést okozzon. A mai motivációm égy második kávé és egy pohár kóla. Egészégtelen, de jó:-) Néha az is kell, mert a tílzott óvatoskodással a legtöbb élvezetes dologról lemaradhatunk. Ez volt a mai magvas gondolat csomagom.