Szeretem ezt a képet. Többet azt hitték, hogy rólam készülsz, bár külsőre nem igazán hasonlítunk. De maga a kép minden részletével együtt vadregényes lelkem egy apró szeletét (ezek szerint elég meghatározó és nyilvánvaló szelet) hűen tükrözi. Talán ezt érezték. Egymást is ennyire kellene éreznünk. Nem fentről, nem lentről, nem a képernyő mögül, sem nem a fülhallgatókon kereszül beszélgetve. Szemtől szembe lehet csak ennyire érezni a másik ember lelkének egyetlen apró, niylvánvaló és meghatározó szeletét. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése