Meghallanád, ha teljes erőmből kiáltanék hozzád?
Érdekelne-e, hogy mi van velem? Olyan sokszor kértelek zokogva, de úgy tűnik,
mindhiába... éveket adtam Neked, hűséget, szeretetet, nem hittem, hogy olyan
sok járna nekem, de bíztam abban, amit megígértél. Úgy akartam élni, hogy az
tetsszen Neked, de úgy érzem, hiábavaló volt mindez... mégis egyedül maradtam,
bármilyen forrón is kértelek, bármennyire vágyakoztam azután, hogy valaki engem
is szeressen... nem érdekel már a majd idejében és bízzak meg ehhez hasonló
szánalmas vigasztalások.. esküvők és feleslegessé vált barátnő lett a vége.
Gyalázzatok, amiért gyenge a hitem és önző érdekek vannak bennem, gyalázzatok a
bennem tomboló haragért és szomorúságért, gyalázzatok csak... hiábavaló volt
minden. Haragszom Rád, pedig nem akarok, de már túlságosan mély bennem a
fájdalom és nem tudom elviselni, hogy egyedül hagytál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése